Csete Ildikó textilművész, tulipános mintájával 1980 körül / fotó Csete György  

Művész szülők gyerekeként nem tudtam elfutni a feladat elől, miután Apám 2016-ban, majd két évvel később Édesanyám elhunytak. A lakásban, ahol éltek, ahol az életművük terveit, rajzait, írásait, képeit, műtárgyainak egy részét is tárolták, haláluk után hónapokig nem jártam, a dolgaikhoz még évekig nem volt lelkierőm hozzányúlni. De ez az állapot nem tarthatott örökké.

Csete György építész sapkája és szemüvege / fotó Csete Örs

Országos hírű alkotók voltak, Kossuth Díj, a Nemzet Művésze, Magyar Örökség Díj, Középkereszt a Csillaggal  – csak néhány a kitüntetéseik közül. Az elismerések arról tanúskodnak, hogy amit életükben tettek, az egy tágabb közösség, a magyar nemzet érdeklődésére is számot tartott. Művészi hagyatékuk sorsa túlterjed egy család magánügyén. Ezt a blogot ezért, a nyilvánosságnak szóló tudósítás szándékával adom közre.

Csete György építész, és Csete Ildikó textilművész hagyatékát gondozom.

2018 őszén kezdtem meg a munkát. Feltérképeztem a tennivalókat, amit nem könnyített meg, hogy szüleim utolsó éveikben jelentősen átstrukturálták az életük során felhalmozott dokumentumokat, szinte semmi nem volt világosan rendezett, nem volt áttekinthető. Jórészt rejtély volt előttem, hogy pontosan mi és hol található. Először is rendszert kellett alkotni, rendet kellett tenni.

Dokumentumanyag részlete szétválogatás előtt Csete György hagyatékában / fotó Csete Örs

Apám, Csete György építész művészeti hagyatékának jellemzője, hogy tartalmilag összetartozó dokumentumok (pl. az egy épületre vonatkozó anyagok) fizikailag teljesen különböző helyeken találhatók. A különböző dokumentumtípusok (pl. tervek, levelek, fényképek, stb.) teljes összekavartságban vannak. A dokumentumanyag hiányos, számos épületéről sem rajz, sem fénykép nem található.

Csete Ildikó ágya feletti könyvespolc részlete / fotó Csete Örs

Anyukám, Csete Ildikó textiltervező művészeti hagyatéka némiképp rendezettebb, tartalmi és formai tekintetben strukturáltabb. A nehézséget esetében az okozza, hogy alkotóeszközök (pl. filmnyomó sablonok) és eredeti műtárgyak (textil faliképek, iparművészeti munkák, stb.) is a hagyaték részét képezik, a szerteágazó életmű gazdagságát tekintve hézagosan, kulcsművek holléte ismeretlen.

Ez a blog a Csete művészházaspár hagyatékának feldolgozásáról szól.

Közreadok számos írást, képet, rajzot, stb, amely szüleim művészi életpályájához kapcsolódik, havonta tudósítok a hagyatékápoló munka folyamatáról. Művészetükről szólva törekszem a hitelességre, ami nem zárja ki olykor a elfogódottságot.

Az életutak feldolgozásával viszonylag lassan haladok, önerőből, két kisfiú egyedülálló apjaként, munka mellett (és azon túl is). Célkitűzésem a hagyaték feldolgozásán, a művek gondozásán túl egy művészeti monográfia elkészítése.

Kiállításunk megnyitója után, 2010-ben, jobbról Csete Ildikó, testvérem Csete Zsolt, Csete György és jómagam / fotós ismeretlen

Ami személyemet illeti, Csete Örs néven fotográfusként (munkám itt, könyvem itt) is számon tartanak, néprajzos-könyvtáros és tanári diplomám van, két évtizede különböző beosztásokban nemzetpolitikai, pályázati területen tevékenykedem (tanulmányom itt, előadásom itt). 

E blog szerzőjeként – és nem utolsó sorban – egy alkotóművész házaspár fia vagyok, aki törekszik óvni és rendszert alkotni szülei életművéből. 

A bejegyzés szerzője Csete György Örs

© Csete Alapítvány, 2020.

Minden jog fenntartva! A szöveg vagy a fotók egészének vagy részletének továbbközlése, felhasználása kizárólag a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges: csetealap@gmail.com