Csete György 1961-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen és még abban az évben kezdett el építészmérnökként dolgozni. A szakmában eltöltött 55 év alatt folyamatosan használt határidő naptárt a számára fontos események, stb. rögzítéséhez. Változó rendszerességgel jegyezte be programjait, találkozóit, olykor reflektált az adott időszak eseményeire, saját közérzetét is megörökítve.

A hagyatékban megtaláltam majdnem a teljes alkotói életút, 46 év naptárait,

év szerint az alábbiakat: 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1982, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2006, 2007, 2008, 2010, 2011, 2012, 2013.

Mindez tálcán kínálja a művészi életpálya állomásaival, az építész építményeivel való összevetést, a rekonstruálást, egy újszerű interpretáció lehetőségét. Egyúttal kulcsot kínál olyan próbálkozások, művek felleléséhez, amelyekről korábban nemigen volt tudomásunk. Az életút feldolgozásának, a kronológiaalkotásnak új mélységei nyílhatnak meg Csete György határidő naptárainak feldolgozásával.

Melyek a naptárbejegyzések sajátosságai?

A dolog természetéből adódóan Csete György a naptárban rendelkezésre álló viszonylag kis helyhez igazodva igyekezett a kézzel írt bejegyzéseket tömöríteni, rövidíteni. Bejegyzéseit nem a publikumnak, hanem saját használatra, emlékeztetőül szánta még akkor is, ha olykor naplószerű megjegyzéseket is elhelyez a szövegben. Bár életében szép kézírással írt, a naptárakban az írás gyakran nehezen, bizonytalanul olvasható. A bejegyzéseket rapszodikusság jellemzi mind az időbeliség, mind a rendszeresség tekintetében. Sajátos, hogy a bejegyzésekben keveredik a tervezett program (előjegyzés) a megvalósult programmal (napló), a kettőt gyakran nem lehet megkülönböztetni egymástól. A megnevezett helyszínek segítenek munkák/előadások/kiállítások/események beazonosításában, különösen, hogy konkrét időpontokhoz vannak kötve. A személynevek zömmel találkozókra utalnak, és a helyszínekhez hasonlóan nyújthatnak adalékot további kapcsolódásokhoz.

1970 és 1978 között Pécsett dolgozott, míg felesége és gyermekei Budapesten éltek. Csak a hétvégéket töltötte Budapesten, hétközben a Pécsi Tervező Vállalat fiatal építészekből álló Ifjúsági Irodáját vezette. A hatvanas években a konstruktivista - modernista építészeti felfogás jegyében tervezett, aztán 1970 körül Pécsett történt meg vele az “organikus fordulat” (amint azt az 1971-ben tervezett orfűi Forrásháza bizonyítja). A hetvenes években alakította ki azt az építészeti hitvallást, gondolatrendszert, melynek jegyében attól kezdve haláláig alkotott, ekkor “szerzett nevet” a szakmában is, és ekkor tett szert számos hasonló gondolkodású ember ismerettségére.

Ezek miatt különösen érdekesek a pécsi időszakról, a hetvenes évekről tanúskodó naptárak.

Most az 1974. májusában keletkezett naptároldalt bocsátom közre. Az egyes bejegyzéseket - ahol tudtam, vagy ahol értelmét találtam - magyarázó lábjegyzetekkel láttam el. Természetesen nem sikerült mindent elolvasni, ha valamit nem tudtam értelmezni, ha bizonytalan voltam, azt zárójelbe tett kérdőjellel jeleztem. Mivel az egész szövegre, annak valamennyi elemére igaz, hogy “olvasatomban” illetve “értelmezésemben”, ezeknek folyamatos kiírásától a lábjegyzetben eltekintettem. 

Lássuk tehát 1974 májusát:

A munka megkezdődött, a 46 naptár digitalizálása mellett leírásra kerül valamennyi, az egyes napokhoz rendelt bejegyzés.

-----

A bejegyzés szerzője Csete György Örs

© Csete Alapítvány, 2021.

Minden jog fenntartva! A szöveg vagy a fotók egészének vagy részletének továbbközlése, felhasználása kizárólag a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges: csetealap@gmail.com